Az X-Men sorozat egyedi animcis lmnyt knl, hsk s ellensgeik letszer s szemlyes konfliktusaival dstva.
Az X-Men-ek hsgkkel, lojalitsukkal, szemlyes ldozataikkal klnbztetik meg magukat ellensgeiktl. Kerljn, amibe kerl, k mindig azt teszik, amit tennik kell.
Az X-Men-ek lete nem knny; zavaros vilgban lnek, ami tele van szorongssal s bizalmatlansggal. Egy modern vilg is ez egyben, amelyet ltszlag legyz a 20. szzad stt erszaka. A politikai kosz nem csak nhny vallsra korltozdik, hanem vilgmretv terjed. A problma s az risi klnbsg az X-Men-ek s a mi vilgunk kztt az, hogy elkezddtek mr az emberi mutcik. Az gy ltrejtt mutnsok ltvnyos ervel rendelkeznek, melyek flelmet keltenek a mindennapi emberekben, akik nyilvnvalan flnek a jvtl. A mutnss vls nem vlaszthat, ez egy genetikai szletsi rendellenessg, amely az egyn pubertns korig nem is szlelhet. Csak ekkor derl ki ugyanis, hogy mekkora ervel is rendelkeznek.
Annak, aki mutnsnak szletett hrom vlasztsa van; megprblni egyttlni az emberfeletti erejk ltal okozott megszgyentsekkel s konfliktusokkal; harcolni az egsz vilg ellen, mint az ellensges mutnsbanda rsze; vagy megprblni megtallni a megoldst az ember s mutnsok kztti konfliktus megvltoztatsra.
Az X-Men-ek a harmadik tat vlasztjk. |