Az X-Men sorozat egyedi anim�ci�s �lm�nyt k�n�l, h�s�k �s ellens�geik �letszer� �s szem�lyes konfliktusaival d�s�tva.

Az X-Men-ek h�s�g�kkel, lojalit�sukkal, szem�lyes �ldozataikkal k�l�nb�ztetik meg magukat ellens�geikt�l. Ker�lj�n, amibe ker�l, �k mindig azt teszik, amit tenni�k kell.

Az X-Men-ek �lete nem k�nny�; zavaros vil�gban �lnek, ami tele van szorong�ssal �s bizalmatlans�ggal. Egy modern vil�g is ez egyben, amelyet l�tsz�lag legy�z a 20. sz�zad s�t�t er�szaka. A politikai k�osz nem csak n�h�ny vall�sra korl�toz�dik, hanem vil�gm�ret�v� terjed. A probl�ma �s az �ri�si k�l�nbs�g az X-Men-ek �s a mi vil�gunk k�z�tt az, hogy elkezd�dtek m�r az emberi mut�ci�k. Az �gy l�trej�tt mut�nsok l�tv�nyos er�vel rendelkeznek, melyek f�lelmet keltenek a mindennapi emberekben, akik nyilv�nval�an f�lnek a j�v�t�l. A mut�nss� v�l�s nem v�laszthat�, ez egy genetikai sz�let�si rendelleness�g, amely az egy�n pubert�ns kor�ig nem is �szlelhet�. Csak ekkor der�l ki ugyanis, hogy mekkora er�vel is rendelkeznek.

Annak, aki mut�nsnak sz�letett h�rom v�laszt�sa van; megpr�b�lni egy�tt�lni az emberfeletti erej�k �ltal okozott megsz�gyen�t�sekkel �s konfliktusokkal; harcolni az eg�sz vil�g ellen, mint az ellens�ges mut�nsbanda r�sze; vagy megpr�b�lni megtal�lni a megold�st az ember �s mut�nsok k�z�tti konfliktus megv�ltoztat�s�ra.

Az X-Men-ek a harmadik �tat v�lasztj�k.